A Waldorf-pedagógia kialakulása Rudolf Steiner nevéhez fűződik, a 20. század elején Németországban indult útjára. Ezt a közel száz éves múlttal rendelkező iskolarendszert szerte a világon sikeresen alkalmazzák Európától, Japánon át, egészen Amerikáig. Hazánkban 1989-ben nyitotta meg kapuját az első Waldorf iskola. Jelenleg több mint 50 Waldorf óvoda működik hazánkban és az iskolák száma is évről évre gyarapszik, számuk már meghaladja a 30-at.

E pedagógia lényege, hogy a gyermek számára elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt, emellett fejleszti gyermekeink természetes kíváncsiságát, tanulási képességét, magabiztos nyíltságát.
A tanulási folyamatokat a gyerekek számára élvezetes mozgással kombinálják, ami segíti a megtanultak gyors és mély elsajátítását.
A gyerekeknek elég idejük van arra, hogy saját tempójuk szerint tudják felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataikból származó élményeket az óvodában és az iskolában egyaránt.

ritmus 03A Waldorf-pedagógia nagy hangsúlyt fektet a ritmusra. A napi, heti és havi tevékenységek, valamint az év és az ünnepkörök, hagyományok adta ritmus a gyermek számára kiszámíthatóságot, biztonságot jelent. A ritmikus ismétléseknek szorongásoldó hatása van, növeli a gyermek biztonságérzetét. Ezt a ritmikusságot az óvónő és az osztálytanító a nap beosztásának állandóságával, ismétlődő tevékenységekkel valósítja meg. Az óvodában a témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok vissza-visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban.

ritmus 02Az iskolában a ritmusos ismétlődést maga az epochális tanítási rendszer adja. Ezen felül minden nap fontos részét képezi a reggeli első találkozás a gyermek és a tanító között, amit kézfogás és egymás köszöntése tesz személyessé. Ezt követi a reggeli körben ülős, gyertyafényes beszélgetés, mintegy észrevétlenül ráhangolva a gyermeket a további közös munkára.
Az óvodában a hét napjaihoz kötődő, mindig visszatérő események tagolják a hetet érzékletesen, ami a művészeti tevékenységekben és az étkezésben is megtalálható. A hét folyamán megjelenő művészeti tevékenységek az óvodánkban a következők:

  • Hétfő: rajzolás, képalkotás méhviasz krétával
  • Kedd: plasztikus formázás méhviaszgyurmával
  • Szerda: gyapjúkép-készítés
  • Csütörtök: cipógyúrás
  • Péntek: akvarellfestés

ritmus 01

Az ismétlődés az étkezésben is megjelenik, minden napnak megvan a saját gabonája, melyből gabonapehely, müzli, kása, kenyér vagy éppen házi péksütemények készülnek. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges étkezésre, figyelmet fordítva az ételek fűszerezésére és minőségére. A nap folyamán több alkalommal kapnak nyers gyümölcsöt és zöldségeket.

Az óvodai és iskolai élet szerves részét képezik a családokkal együtt megtartott ünnepek, amelyek a bensőségességen és a keresztény kultúrkör hagyományain és a természet évszakonkénti változásain nyugszanak. Minden ünnepre, iskolai eseményre (évnyitó, Szent Mihály nap, Advent, farsang, évzáró, stb.) jellemző a meghittségre törekvés, az egymásra és a közösségre figyelés igénye. A csoportszobában és a tantermekben az évszakasztal változásai is tükrözik az adott évszak hangulatát, az évkörön belüli ünnep jellegzetességét.

Ünnepeink:

  • A gyerekek születésnapja
  • Aratás, betakarítás, hálaadás
  • Szent Mihály ünnep
  • Szent Márton ünnep
  • Advent – Szent Miklós
  • Vízkereszt – Három Király időszaka
  • Farsang
  • A tavasz kezdőnapja
  • Húsvét ünnepe
  • Mennybemenetel
  • Pünkösd
  • Szent János ünnepe

Közelgő események

Nincsenek események
FOOTER_LINK_TEXT