A Waldorf iskolákban első osztálytól 8 éven át egy osztálytanító kíséri a gyerekeket, ami nagy érzelmi biztonságot ad számukra.

Az első osztályban sok a játék, a ritmus, a mese, amire egy 6-7 éves kicsi gyereknek szüksége van. A meséken keresztül ismerik meg a számok és a betűk világát. Az elsősök főoktatásának óráit a Számtan, az Írás, Olvasás és egy speciálisan waldorf iskolákra jellemző tárgy a Formarajz alkotják. Első osztályban írás órákon először minden betűt nagy mozgásokkal gyakorolnak: lejárják az udvaron, kialakítják saját magukból, homokba rajzolják... míg végül eljutnak az egyre kisebb betűkig, amelyek már a füzetükbe kerülnek. A számolást is gyakorlatiasan tanulják, úgy ahogyan azt egy 6-7 éves kisgyerek megérti.

Ezeken kívül, a főoktatás után a szakórákon számos lehetőség nyílik arra, hogy minden kisgyerek megtapasztalhassa, hogy ő miben jó: legyen az furulyázás, kézimunka, intenzív testmozgás, írás, számlálás vagy idegen nyelvek.

Hazánkban egyedülállóan a Waldorf iskolarendszer sajátossága, hogy első osztálytól kezdve két idegen nyelvet és hangszeres zenét tanulnak a gyerekek.

Tankönyveik nincsenek, csak üres füzeteket kapnak a gyerekek. Ezek saját kezük által alakulnak színes, ismereteket közlő könyvvé. Az első osztályosok tégla alakú krétákkal írnak - mára már bizonyított tény, hogy hét éves korukra a gyermekeknek a keze fizikailag nem áll még "készen" a három-ujjas ceruzafogásra. Ezekkel a tégla alakú krétákkal sokkal egyszerűbb elkezdeni az írás tudományát, később fokozatosan kezdik el a ceruza, a toll használatát.

A Waldorf-pedagógia kialakulása Rudolf Steiner nevéhez fűződik, a 20. század elején Németországban indult útjára. Ezt a közel száz éves múlttal rendelkező iskolarendszert szerte a világon sikeresen alkalmazzák Európától, Japánon át, egészen Amerikáig. Hazánkban 1989-ben nyitotta meg kapuját az első Waldorf iskola. Jelenleg több mint 50 Waldorf óvoda működik hazánkban és az iskolák száma is évről évre gyarapszik, számuk már meghaladja a 30-at.

E pedagógia lényege, hogy a gyermek számára elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget nyújt, emellett fejleszti gyermekeink természetes kíváncsiságát, tanulási képességét, magabiztos nyíltságát.
A tanulási folyamatokat a gyerekek számára élvezetes mozgással kombinálják, ami segíti a megtanultak gyors és mély elsajátítását.
A gyerekeknek elég idejük van arra, hogy saját tempójuk szerint tudják felfedezni a világot, feldolgozni a tapasztalataikból származó élményeket az óvodában és az iskolában egyaránt.

A Waldorf-iskolát a kéz, a szív és a fej iskolájának is nevezik, ahol megteremtik a mozgás, az érzelmek és a gondolkodás harmóniáját. A gyermek életkorából fakadó igényei határozzák meg, hogy a tanár mikor, mit és főképp hogyan tanít. A Waldorf-iskolákban a tanítás elsősorban nevelést jelent. Az osztálytanító általában elsőtől nyolcadik osztályig kíséri a gyerekeket, így közte és osztálya között erős érzelmi alapokra épülő személyes kapcsolat jön létre. A gyerekek ebben a bizalmon alapuló, elfogadó légkörben tanulják meg felfedezni a világot.

Az iskola tananyaga szigorúan életkorra szabott, minden részletéről pontosan tudható, hogy miért éppen abban az életkori szakaszban, és milyen nevelési céllal oktatjuk. A Waldorf-pedagógia a mennyiséggel szemben a minőségre helyezi a hangsúlyt, vallja, hogy a 7-14. életévek közötti életkorban az ismeretszerzés alapvető forrása a belső átélésen alapuló valódi tapasztalatszerzés, az élményszerű tanulás.
Tömbösített, epochális oktatás szerint tanulnak a gyerekek, azaz a közismereti tárgyak az első két órában – főoktatás – kerülnek be az órarendbe 3-4 hetes, folyamatos ciklusokkal. Kutatások támasztják alá, hogy a gyermekek a reggeli órákban a legfogékonyabbak, figyelmük ebben az időpontban a legkoncentráltabb. A harmadik órától szaktantárgyi tanítás folyik, az ezt igénylő, rendszeres gyakorlást kívánó tárgyakból (két idegen nyelv, torna, néptánc, kézimunka, zene stb. )

ritmus 03A Waldorf-pedagógia nagy hangsúlyt fektet a ritmusra. A napi, heti és havi tevékenységek, valamint az év és az ünnepkörök, hagyományok adta ritmus a gyermek számára kiszámíthatóságot, biztonságot jelent. A ritmikus ismétléseknek szorongásoldó hatása van, növeli a gyermek biztonságérzetét. Ezt a ritmikusságot az óvónő és az osztálytanító a nap beosztásának állandóságával, ismétlődő tevékenységekkel valósítja meg. Az óvodában a témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, munkák, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok vissza-visszatérnek évi, havi, heti és napi ritmusokban.

ritmus 02Az iskolában a ritmusos ismétlődést maga az epochális tanítási rendszer adja. Ezen felül minden nap fontos részét képezi a reggeli első találkozás a gyermek és a tanító között, amit kézfogás és egymás köszöntése tesz személyessé. Ezt követi a reggeli körben ülős, gyertyafényes beszélgetés, mintegy észrevétlenül ráhangolva a gyermeket a további közös munkára.
Az óvodában a hét napjaihoz kötődő, mindig visszatérő események tagolják a hetet érzékletesen, ami a művészeti tevékenységekben és az étkezésben is megtalálható. A hét folyamán megjelenő művészeti tevékenységek az óvodánkban a következők:

  • Hétfő: rajzolás, képalkotás méhviasz krétával
  • Kedd: plasztikus formázás méhviaszgyurmával
  • Szerda: gyapjúkép-készítés
  • Csütörtök: cipógyúrás
  • Péntek: akvarellfestés

ritmus 01

Az ismétlődés az étkezésben is megjelenik, minden napnak megvan a saját gabonája, melyből gabonapehely, müzli, kása, kenyér vagy éppen házi péksütemények készülnek. Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges étkezésre, figyelmet fordítva az ételek fűszerezésére és minőségére. A nap folyamán több alkalommal kapnak nyers gyümölcsöt és zöldségeket.

 

oktats 01

A valódi tapasztalatszerzés azt jelenti, hogy a gyermekek az ismereteket valóban "életszagúan" sajátítják el. Az első osztályban a kisiskolásoknak minden érzékszervét megmozgatja a tanítójuk a számolás órákon, ezzel is mélyítve a mennyiségek és a számok megismerését. A harmadik osztályban pl. házat építenek az iskola udvarában, és ennek során tanulják meg a hosszmértékeket és azok használatát, az építőanyagok alkalmazását. A földművelés órák során learatják a saját maguk által elvetett gabonát, kicsépelik és megőrlik a gabonaszemeket, és a lisztből készült kenyeret közösen elfogyasztják, mialatt rengeteg tapasztalatra tesznek szert a természet- és társadalomismeret területén. Az ötödik osztályban megrendezik az ókori görög olimpiát, ahol az országunk összes waldorf iskolájának ötödikes tanulója találkozik, a hatodik osztályban megszervezik az ókori római társadalmat.

oktats 02

Az óvodai és iskolai élet szerves részét képezik a családokkal együtt megtartott ünnepek, amelyek a bensőségességen és a keresztény kultúrkör hagyományain és a természet évszakonkénti változásain nyugszanak. Minden ünnepre, iskolai eseményre (évnyitó, Szent Mihály nap, Advent, farsang, évzáró, stb.) jellemző a meghittségre törekvés, az egymásra és a közösségre figyelés igénye. A csoportszobában és a tantermekben az évszakasztal változásai is tükrözik az adott évszak hangulatát, az évkörön belüli ünnep jellegzetességét.

Ünnepeink:

  • A gyerekek születésnapja
  • Aratás, betakarítás, hálaadás
  • Szent Mihály ünnep
  • Szent Márton ünnep
  • Advent – Szent Miklós
  • Vízkereszt – Három Király időszaka
  • Farsang
  • A tavasz kezdőnapja
  • Húsvét ünnepe
  • Mennybemenetel
  • Pünkösd
  • Szent János ünnepe

A külső motivációs elemek mellőzésével elkerülhető a szorongás. Az iskolában a számonkérés és az értékelés is sajátos formában történik. Nincs bukás, valamint a hagyományos értelemben vett feleltetés és az ezzel járó osztályozás sem, de a gyerekek időről időre tudáspróbákkal és önállóan elkészített projektmunkákkal adnak számot az elsajátított ismereteikről. Tanítójuktól szöveges értékelést kapnak arról, hogy hogyan haladnak a fejlődés folyamatában. A szöveges értékelés rámutat az eredményekre és a hiányosságokra, útmutatást ad a továbblépéshez.
A tanítók a belső motiváció megteremtésével tartják fenn a gyerekek érdeklődését, úgy nevelnek, hogy a gyerekek ne azért tanuljanak, hogy ötöst, vagy éppen ne egyest kapjanak, hanem azért, mert a világ érdekes, tanulni jó. Úgy próbálnak hatni, hogy a gyermekekben folyamatosan éljen a vágy, hogy megismerjék a világot. Ahogy Vekerdy Tamás is fogalmazott: „Olyan iskolákra van szükség, ahol a gyerekek természetes érdeklődését nem fojtják el, ahol nem veszik el hitüket, hogy a világ és az ember megismerésre érdemes.”

Közelgő események

nov.
14

Nyílt nap a Waldorf Gimnáziumban
2019. november 14., csütörtök 09:00 - 2019. november 14., csütörtök 12:00
Waldorf Iskola Kiskunfélegyháza Kossuth L. u. 29-31.

nov.
26

Beszélgetés Vekerdy Dániellel
2019. november 26., kedd 17:00 -
Waldorf Iskola Kiskunfélegyháza Kossuth L. u. 29-31.

nov.
26

Iskolacsipegető
2019. november 26., kedd 17:00 -
Waldorf Iskola Kiskunfélegyháza Kossuth L. u. 29-31.

nov.
30

XII. Adventi készülődés kicsiknek és nagyoknak
2019. november 30., szombat 14:00 - 2019. november 30., szombat 19:00
Waldorf Iskola Kiskunfélegyháza Kossuth L. u. 29-31.
FOOTER_LINK_TEXT