Mi volt az első benyomásod a Tiszta Forrás Waldorf Iskoláról?
A rendkívül barátságos, családias légkör fogott meg azonnal, a gyerekek és a pedagógusok nagyon kedvesek, érdeklődőek voltak irányomban. Már a bejáratnál színes rajzok fogadtak, s ebből is azonnal érződött, hogy egy gyermekközpontú intézményben vagyok látogatóban. Nagyon tetszett, hogy minden osztályterem más és más hangulatú volt, érződött a természetközeliség, és a hagyományok őrzésére való törekvés.

„Korunk fizikusai fölfedezték azt, amit a kínai metafizika ősidők óta tanít, hogy más nincs, csak dráma! Szüntelen küzdelemben születő állandó változás.” (Müller Péter)


„A dráma szó az ógörög dran (cselekedni) szóból ered. A szót a köznapi használatban mindenféle feszültséggel teli, nagy indulatokat mozgató eseményre is használjuk (családi dráma, drámai pillanatok stb.).


A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.

Sütemények a magyarórán, avagy, hogy kerül a tejszelet a suliba?

Nos, ki gondolná, hogy egy szövegértés-munkafüzet tele lehet csokival és tejszelettel? Nem sokan.
No, és azt ki gondolná, hogy magyar nyelv és irodalom tantárgyból süteménysütő versenyt lehet rendezni? Nem sokan.
A hétvégén még én sem gondoltam erre. A hétfői órán egyszerre csak ott termett a szövegértés-munkafüzetünk lapjain egy gusztusos recept a tejszeletről. Nosza, álljunk neki! Ja, hogy süssük is meg? Ó, hát ebből lehet egy sütisütő versenyt is rendezni! Halihó! Holnapra be is hozom! Én is megsütöm! Meg én is!....

Énekmondó elevenítette meg Tholdi Miklóst irodalomórán

Az irodalom tanulása lehet kín, unalom, és lehet élmény. Talán mindenki emlékszik iskolás korából a végtelenbe nyúló, ásítozásokra ingerlő irodalomórákra. Vagy épp azokra az alkalmakra, amikor nagyon érdekelt volna a téma, vers, regény, de az idő rövidsége és sok egyéb végképp akadályt gördített közénk és az irodalom közé. Az élet legtöbb területére igaz az a mondás, hogy lehet másképp is csinálni. Tegyük ezt a mondást a tanulásra is igazzá!

Nem vagyok jógi. Se mestere az ősi tudásnak. Nem emlékszem, hogy találtam rá a jógára – csak azt tudom, hogy életem egy válságos szakaszában segített életben maradni. Többször tapasztaltam már, hogy a testen keresztül a lélek is elérhető és gyógyítható. Ez történt akkor is. Valamit megmozdított bennem, erőt adott, kitágított, és gyúrta-gyúrta a fájdalmat, míg ehetővé: kenyérré vált bennem. Sokat jelentett, hogy aki tartotta az órákat, a hangjával is elringatott, a fényekkel, a tea illatával-melegével, a finom zenékkel, a szeretetével. Köszönet Vargáné Bende Erikának érte. Mikor később én is elvégeztem a gyerekjóga oktató tanfolyamot (a Baraka Jóga Iskolában Gyúró Évával), tudtam, hogy így akarom, ezt akarom. 

A János-nap a Waldorf-iskolák évzárója: nemcsak számomra egyik csúcspontja az évnek. Bár minden ünnep szívig hatol, ebben az egész esztendő történései, élményei lüktetnek, minden, ami összeköt. És a nyári napforduló idején valami hihetetlen energiává sűrűsödve emelnek fel minket. Van benne búcsú és újjászületés: egy év lezárása, ajándékozás, bizonyítványosztás, ölelések és lakoma - az est közeledtével és hangulat emelkedésével pedig elérünk a tűzugrásig. 

Nemes Nagy Ágnes: Tanulni kell


Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zuzmarásak.

Tanulni kell. A nyári felhőt.
A lobbanásnyi égi-erdőt.

Tanulni kell mézet, diót,
jegenyefát és űrhajót,

a hétfőt, keddet, pénteket,
a szavakat, mert édesek,

tanulni kell magyarul és világul,
tanulni kell mindazt, ami kitárul,

ami világít, ami jel:
tanulni kell, szeretni kell.

Közelgő események

Nincsenek események
FOOTER_LINK_TEXT