Ünnepek
Az óvodai és iskolai élet szerves részét képezik a családokkal együtt megtartott ünnepek, amelyek a bensőségességen és a keresztény kultúrkör hagyományain és a természet évszakonkénti változásain nyugszanak. Minden ünnepre, iskolai eseményre (évnyitó, Szent Mihály nap, Advent, farsang, évzáró, stb.) jellemző a meghittségre törekvés, az egymásra és a közösségre figyelés igénye. A csoportszobában és a tantermekben az évszakasztal változásai is tükrözik az adott évszak hangulatát, az évkörön belüli ünnep jellegzetességét.
Ünnepeink:
- A gyerekek születésnapja
- Aratás, betakarítás, hálaadás
- Szent Mihály ünnep
- Szent Márton ünnep
- Advent – Szent Miklós
- Vízkereszt – Három Király időszaka
- Farsang
- A tavasz kezdőnapja
- Húsvét ünnepe
- Mennybemenetel
- Pünkösd
- Szent János ünnepe
- Részletek
- Közzétette: Feketéné Csikós Szilvia
Szorongásmentes tanulás
A külső motivációs elemek mellőzésével elkerülhető a szorongás. Az iskolában a számonkérés és az értékelés is sajátos formában történik. Nincs bukás, valamint a hagyományos értelemben vett feleltetés és az ezzel járó osztályozás sem, de a gyerekek időről időre tudáspróbákkal és önállóan elkészített projektmunkákkal adnak számot az elsajátított ismereteikről. Tanítójuktól szöveges értékelést kapnak arról, hogy hogyan haladnak a fejlődés folyamatában. A szöveges értékelés rámutat az eredményekre és a hiányosságokra, útmutatást ad a továbblépéshez.
A tanítók a belső motiváció megteremtésével tartják fenn a gyerekek érdeklődését, úgy nevelnek, hogy a gyerekek ne azért tanuljanak, hogy ötöst, vagy éppen ne egyest kapjanak, hanem azért, mert a világ érdekes, tanulni jó. Úgy próbálnak hatni, hogy a gyermekekben folyamatosan éljen a vágy, hogy megismerjék a világot. Ahogy Vekerdy Tamás is fogalmazott: „Olyan iskolákra van szükség, ahol a gyerekek természetes érdeklődését nem fojtják el, ahol nem veszik el hitüket, hogy a világ és az ember megismerésre érdemes.”
- Részletek
- Közzétette: Feketéné Csikós Szilvia