Óvodai nevelés tevékenységi formái
Az óvodánkban jellemző fő tevékenységi formák a szabad játék és az utánzáson alapuló tevékenykedés. A hét ritmusának megfelelően, az adott napnak megfelelő művészeti tevékenységet végzünk a gyerekekkel (rajzolás, méhviasz-gyurmázás, gyapjúkép készítés, cipó gyúrás, festés). Ezekhez a gyerekek többsége minden nap szabadon csatlakozik.
A kötött, mindenki részvételével zajló foglalkozási forma a „székkör” és a „reigen, vagy mozgásos játékkör”. Itt van lehetőségünk a gyerekekkel az adott ünnepkörhöz, évszakhoz kapcsolódó, illetve szabad témájú beszélgetésekre (titok-mesélés) illetve a szépmozgás, a nagy- és finommozgások, verselés, éneklés megélésére.
Egy-egy ünnepkörhöz kapcsolódóan kisebb-nagyobb mese-bábozás, dramatikus játék is megjelenik a székkör, mozgásos kör tevékenységben. (pl. „Három királyok” dramatikus játék januárban, „A három pillangó” mese dramatikus játék, vagy bábjáték formájában tavasszal, Mennybemenetel idején.) Minden nap játszunk a gyerekekkel valamilyen ölbéli játékot, vagy ujj-játékot a tízórai előtt, ezzel is erősítve a személyes kapcsolatot a pedagógusok és a gyerekek között. A mindennapos mesére ebéd után, altatás előtt kerül sor.
Az udvaron a gyerekkel együtt gondozzuk a Tündérkertet, ahol főleg dísznövényeket ápolunk, ültetünk. A magaságyásokat ősszel feltöltjük a komposzttal, amit mi magunk készítünk és betakarjuk az udvaron gyűjtött falevelekkel. Tavasszal aztán kezdődhet a veteményezés.
Óvodánkban januárban nyílik a fonóház az iskolába készülő gyermekeknek, ahol a finommotorikát, szem-kéz koordinációt, monotóniatűrést, figyelmet, kitartást, akaratot erősítjük. Mi így készülünk az iskolára.