Egész Kiskunfélegyháza Petőfi-lázban ég, hiszen kétszáz éve született a lánglelkű költő, a magyar szabadságharcosok pedig 175 évvel ezelőtt fogtak fegyvert a hazáért. Az egykori, sokak által nagyra tartott Petőfi Sándor Iskola falai között jelenleg működő Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola és Gimnázium közössége témahetet szervezett az emlékezés, tudatosítás jegyében, azért, hogy a szabadság eszméje megszülethessen a szívekben, s hogy eddzük akaratunkat, növekedjék vágyunk a szabad gondolatok felé és azok megvalósítására.

Őszi ünnepi hetünket a kilencedikesek megemlékezésével kezdtük, akik az 1956. év októberének hangulatát elevenítették meg, forradalmat csináltak iskolánk tornatermében!

Felső tagozatos diákjainkkal kapcsolódtunk a Kiskun Múzeum által szervezett műsorhoz, ahol Tóth Péter Lóránt, versvándor Petőfi és Arany őszinte barátságáról mesélt és verselt. Kiskőrösről Nagyszalontára igyekezvén, verses útján nagy örömünkre Kiskunfélegyháza is az egyik állomás volt.

Ferge Béla, aki a Kreatív Zenei Műhely tagja, „Petőfi dalai” című zenés, verses műsorát hozta iskolákba. Arany János – a jó barát és dalos társ – Petőfi szófordulata nyomán „az emberi lélek virágainak” nevezte a magyar népdalokat. „A Petőfi-előadásnak is az a célja, hogy az emberi lélek virágait adjuk át a közönségnek, s a zene segítségével közelebb juttassuk mindenkihez Petőfit és a költő életútját”- mondta el a zenetanár. Sveda Brigitta zongorajátéka, Bartók művei színesítették keddi Petőfi-programunkat.

Csütörtökön az 1848-49-es szabadságharcra emlékeztük. Eördögh András, lovasszakosztályunk vezetőjének történeteiből megelevenedett az a csoda, amikor összefogott jobbágy, földbirtokos, gazdaember és grófúr. Mindenki egyet akart, szabad Magyarországot, független magyar nemzetet. A fellegekben jártak az emberek, az önkéntes katonákból verbuvált csapatok szembeszálltak az osztrák birodalmi haderővel. A győzedelmes csaták után az osztrák csapatok csak orosz segítséggel tudták a magyar katonákat térdre kényszeríteni. András hangsúlyozta, hogy a kemény idők acélos ifjakat és harcos lányokat teremnek, akik jó világot alakítanak. Ünnepségünkön énekmondó Buda Ádám tekerőlanton, Tarjányiné Lencsi népiének-tanárunk ütőgardonon kísérte az általa vezetett gimnazistáinkból álló lelkes kórust.

A bátorító szavakat tettek követték. Lajkó Gergely néprajzkutató, aki hagyományőrző foglalkozásain szablyavívást tanít diákjainknak, csatába hívta a szakköröseiből verbuvált magyar és birodalmi csapatokat. Az iskolánk mellett lévő Hősök Parkjában ismét lezajlottak a győztes pákozdi csata jelenetei. Győztek a magyarok!!! Megemlékezésünkön két lovassal és fáklyák lángjával tisztelegtünk a szabadságért harcolók előtt.

Az őszi szünet előtti utolsó, esős nap melankolikus hangulata nem érződött az iskola falai között, hiszen zsibvásárra készültek a gyerekek, ahol fabatkával lehetett fizetni, de volt, aki csak csereberélt. Apró huncutságok, társasjátékok, saját készítésű nemez ékszerek, fából készült markoló, régi könyvek vártak új gazdájukra.

A péntek délután nyüzsgése lassan beszivárgott a tornaterembe, újabb látogatókkal, barátokkal, szülőkkel, diáktársakkal kiegészülve. A 2023-2024. tanév első drámaelőadása koronázta őszi ünnepi hetünket, Buda Borsi rendezésében: Karinthy „Kolombuc tojása”. A Santa Maria legénysége, a bátor, kalandvágyó, szabadlelkű felfedező, kedves felesége és Kopernikusz szerepébe bújva a hetedikesek átélték a színpadon azt, amit az iskolapadban a „Felfedezések” epocha alatt már „megtanultak”. A sikeres darab és az óriási tapsvihar után iskolánk új néptánctanára, Papp Nóra hívta táncba a szülőket, gyerekek és a vendégeket.

Iskolánk felnőtt közössége, a tanárok és a szülők, hisznek abban, hogy a mai időkben, amikor lángban áll körülöttünk a világ, Petőfi, Arany gondolatai, Bartók zenéje, a néptánc, a lelkesítő dalok rezgései megtartó erővel bírnak. Fontosnak tartjuk, hogy iskolánk diákjai a magyarság kiemelkedő egyéniségeinek történeteiből kaphassanak példát és erőt.

Árvainé Volentér Éva