A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a szabad játéknak. A játszó gyerekben megjelenő természetes képességeket és kreativitást óvja, ápolja és erősíti. Az óvodai napirendben legalább két óra szabad játékra van ideje a gyermeknek, az iskolában erre a napköziben kerül sor. Az óvoda berendezése, a textilek, bútorok, játékok természetes anyagból készültek, hogy a gyermekek különféle minőségekkel találkozhassanak. A játékszerek nagy része nem részletesen kimunkált, ami gazdagítja a gyermek fantáziáját. A játéklehetőségek zömét sokféle funkciót betöltő, tágabb és szűkebb környezetünkből származó eszközök, tárgyak kínálják – különböző természetes anyagok, vásznak, selymek, kötelek, kantárok, rönkök, székek, paravánok stb. Ezek az eszközök hívják elő a gyermeki fantázia minél gazdagabb érvényesülését. Az udvari játék folyamán pedig a természetben található dolgok adják a legjobb teret a gyerek különböző játékformáihoz (termések, csigaházak, kavicsok, botok …).

A művészeti tevékenységek (pl. akvarell festés, gyapjúkép-készítés stb. ) és a mindennapos mesék – melyek az aktuális évszakhoz, ünnephez kapcsolódnak – ugyancsak szabad teret engednek a gyerekek alkotó fantáziájának.

Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda ne terhelje a gyerekeket túl sok ingerhatással, ennek megfelelően egyszerű bútorokkal és pasztellszínekkel vesszük körül őket. A környező felnőtt világ felelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen nyugodt környezetet, és hogy ne “csapják be” érzékleteiben: ezért javasolt a természetes anyagok használata, a műanyag játékokkal szemben (az állat szőrös, a fém fémes tapintású és nehéz, stb).