A mi történetünk​

Évekkel ezelőtt alakult egy baráti közösség itt Kiskunfélegyházán. Kisgyermekes családok, pedagógusok rendszeresen találkoztak, beszélgettek gyermekekről, nevelésről, életmódról. Megismerkedtek néhány közeli alternatív óvodával, iskolával és rájöttek, hogy igen, ilyet szeretnének saját gyerekeiknek: meghitt, szeretetteljes légkört, óvó- védő közeget a rohanó, médiaittas világban. Parancsszavak helyett hívó énekkel terelgetik a kicsiket az óvó nénik, feladatlapok kitöltése helyett művészeti tevékenységekkel készülnek az iskolára. Az iskolákban nem a versenyszellem megtanítása a cél, hanem gyerekekre szabott tempóval, élményszerű oktatással veszik körül az iskolásokat, ahol tudásuk legnagyobb részét tapasztalatszerzés útján sajátítják el. Végül megszületett a gondolat, és sok áldozatos fizikai, szellemi munka eredményeképpen létrejött a Búzavirág Szabad Waldorf Óvoda majd a Tiszta Forrás Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskunfélegyházán. A lelkiismeretes anyukák és apukák gyermekeikkel együtt óvodai asztalokat, székeket készítettek, függönyt batikoltak, játékokat készítettek, kisgáztűzhelyt, pajtát, gyapjúból babát, filcből kis állatokat, labdákat varrtak, kerti faházat barkácsoltak, termeket festettek.
A saját kezünk által így született meg az ÓVODA és az ISKOLA, a mi óvodánk és iskolánk, amilyet elképzeltünk a saját gyermekeink számára, és ahová most szeretettel hívunk és várunk Benneteket és a Ti gyermekeiteket is.

 

Utánzás​

A kisgyermek mindent utánoz, ami körülötte történik. Átél- ha nem is tudatosan – olyan gondolatokat és érzelmeket, melyeket a környezetében élő, számára fontos személyek gondolnak és éreznek. Ha szeretettel, figyelemmel, pozitív érzéssel veszik körül a kisgyereket, akkor az kedvezően hat az ő fejlődésére.

A kisgyermekkor tanulásának legfőbb formája a spontán utánzás. Nem az úgynevezett játékos tanulás, hanem a valódi tapasztalatszerzés, melyre az óvodai élet egésze ad lehetőséget. A kisgyermek nem a szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalásból, cselekvésből.

Az óvodában és az iskola első két évében a gyerekek spontán mintakövetésére építünk. Az óvodában utánozhatja az óvónő minden tevékenységét, a csoport együtt munkálkodik az óvónővel a kenyérsütés, a kerti munkák, a kézműves tevékenységek során. Az óvodában vegyes életkorú csoportban élnek a gyerekek, a család természetes közegéhez hasonlóan. A kicsik természetes módon veszik át a csoport szokásait, napirendjét, ritmusát utánozva a nagyokat és a felnőtteket. Az iskola első két évében pedig a gyerekek legtöbbször utasítások helyett a tanítójuk mintáját követve végeznek mozgássorokat, feladatokat, készítik el füzetmunkájukat. Nem utolsó sorban a mintakövetésnek a társas viselkedések elsajátításában is igen fontos szerepe van. 

Játék - fantázia - kreativitás​

A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a szabad játéknak. A játszó gyerekben megjelenő természetes képességeket és kreativitást óvja, ápolja és erősíti. Az óvodai napirendben legalább két óra szabad játékra van ideje a gyermeknek, az iskolában erre a napköziben kerül sor. Az óvoda berendezése, a textilek, bútorok, játékok természetes anyagból készültek, hogy a gyermekek különféle minőségekkel találkozhassanak. A játékszerek nagy része nem részletesen kimunkált, ami gazdagítja a gyermek fantáziáját. A játéklehetőségek zömét sokféle funkciót betöltő, tágabb és szűkebb környezetünkből származó eszközök, tárgyak kínálják – különböző természetes anyagok, vásznak, selymek, kötelek, kantárok, rönkök, székek, paravánok stb. Ezek az eszközök hívják elő a gyermeki fantázia minél gazdagabb érvényesülését. Az udvari játék folyamán pedig a természetben található dolgok adják a legjobb teret a gyerek különböző játékformáihoz (termések, csigaházak, kavicsok, botok …).

A művészeti tevékenységek (pl. akvarell festés, gyapjúkép-készítés stb. ) és a mindennapos mesék – melyek az aktuális évszakhoz, ünnephez kapcsolódnak – ugyancsak szabad teret engednek a gyerekek alkotó fantáziájának.
Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda ne terhelje a gyerekeket túl sok ingerhatással, ennek megfelelően egyszerű bútorokkal és pasztellszínekkel vesszük körül őket. A környező felnőtt világ felelőssége és egyben feladata, hogy biztosítsa a gyermek fejlődéséhez elengedhetetlen nyugodt környezetet, és hogy ne “csapják be” érzékleteiben: ezért javasolt a természetes anyagok használata, a műanyag játékokkal szemben (az állat szőrös, a fém fémes tapintású és nehéz, stb).