Az intézmény és az óvoda pedagógiai programja a Rudolf Steiner által kidolgozott emberképen és Waldorf pedagógián alapszik. Óvodánkban nem az iskolára való felkészítés, a gyermekek legtöbbször a mai értelemben vett fejlesztése a fő pedagógiai cél. Természetesen itt is fejlődnek a gyermekek, a tevékenységeink, a tudatosan felépített napirendünk mind a gyermekek fejlődését szolgálják.

A kisgyermek legfejlesztőbb tanulási formája, egyben az óvodai életünk fő tevékenysége a szabad játék. A gyermek megfigyel, és utánoz, ezért az utánzáson alapuló tevékenységi és nevelési formákat helyezzük előtérbe. A gyermekek szabadon csatlakozhatnak az óvónő által az évszaknak, ünnepkörnek megfelelő tevékenységekhez, folyamatokhoz, melyek általában munka jellegű, vagy ápolási tevékenységek, pl. zöldség-, gyümölcspucolás a tízóraihoz, festős táblák tisztogatása, rajzmappák rendszerezése, ünnepi előkészületek, játékok javítása, készítése, kerti szerszámok rendberakása, udvaron levélsöprés.

 A gyermekek egyéni fejlődési, érési utat járnak be. Ezért törekszünk arra, hogy kivárjuk, míg egy gyermek a maga belső indíttatásából lép be és áll bele a tevékenységekbe.

A gyermeknek óvodáskorban a legfontosabb „feladata” hogy otthonra találjon saját testében.  Fontos, hogy a testét a fejétől a lába ujjáig érezze, élje és magabiztossággal használni tudja. Legfontosabb tapasztalata, hogy az „élet jó”. A testi jó érzet, az érzelmi biztonság kell, hogy áthassa a gyermek mindennapjait. Ezt szolgálja a nap, a hét, a havi ünnepkörök, az évszakok ritmusa, a szokások, mesék, versek, énekek ismétlődése. Különösen fontos a bizalommal áthatott, szeretetteljes légkör, a nyugalom, kiszámíthatóság, megteremtése a mai kiszámíthatatlan, rohanó, bizonytalan világban.