Jeles napok

„Az évkör tartóoszlopai az ünnepek” (Steiner)

 

Óvodánkban és az iskolánkban kiemelkedő jelentősége van az ünnepeknek. Nagyon sok családi, közös ünnepet élünk meg a gyerekekkel és a szülőkkel együtt. A Waldorf-ünnepek a katolikus ünnepkörön alapszanak, mégis évről-évre kicsit formálódnak, ahogyan bennünk is érik egy-egy ünnep szellemi háttere. Családi ünnepeink szeptemberben a Betakarítás ünnep, októberben Mihály-nap, novemberben Márton-nap és lámpás ünnep, decemberben az Adventi kert bejárása, februárban a Farsang és júniusban a Ballagás és János-napi nyárünnepünk. Ezen kívül januárban a Három királyokra emlékezünk dramatikus játékkal, márciusban a Tavasz-ünnepen virágültetéssel, veteményezéssel köszöntjük a kikeletet. Áprilisban Húsvéti búzát ültetünk és a Húsvét ünnepére készülünk a gyerekekkel, Májusban a Mennybemenetelt a közeli Parkerdőbe tett kirándulással, Pillangóröptetéssel éljük meg, Pünkösd ünnepén pedig a gyermekeket kis gyapjú-, vagy filcmadarakkal ajándékozzuk meg. Ahogy az évszakok és ünnepek váltakozásával végig járjuk az évkört, a dalok, a versek, a tevékenységek által nyomon követjük a természet változását, ki-és belégzését.  (Ismétlődő tevékenységeink: őszi betakarítós kirándulás, búza feldolgozás-aratás, törés, cséplés, őrlés, kenyérsütés, zakuszka-, lekvárfőzés, dió, mogyoró törés, kukorica törés és morzsolás, faág csiszolás, lámpás készítés, növény préselés, mézeskalács sütés, madáretető, madáreleség készítés, gyapjúfonal festés, veteményezés, búzaültetés.) Az évkör során folyamatosan megjelennek az elemek: tűz, víz, föld, levegő és a teremtett világ szintjei: ásványvilág, növényvilág, állatvilág, ember és ezek változása. Mindent, ami körülvesz bennünket igyekszünk tapasztalat útján megismerni.  Ezen kívül tavasszal családi kirándulást szervezünk. A gyerekek születésnapja mindig egy külön ünnep. rmák a szabad játék és az utánzáson alapuló tevékenykedés. A hét ritmusának megfelelően, az adott napnak megfelelő művészeti tevékenységet végzünk a gyerekekkel (rajzolás, méhviasz-gyurmázás, gyapjúkép készítés, cipó gyúrás, festés). Ezekhez a gyerekek többsége minden nap szabadon csatlakozik.

A kötött, mindenki részvételével zajló foglalkozási forma a „székkör” és a „reigen, vagy mozgásos játékkör”. Itt van lehetőségünk a gyerekekkel az adott ünnepkörhöz, évszakhoz kapcsolódó, illetve szabad témájú beszélgetésekre (titok-mesélés) illetve a szépmozgás, a nagy- és finommozgások, verselés, éneklés megélésére.  

Egy-egy ünnepkörhöz kapcsolódóan kisebb-nagyobb mese-bábozás, dramatikus játék is megjelenik a székkör, mozgásos kör tevékenységben. (pl. „Három királyok” dramatikus játék januárban, „A három pillangó” mese dramatikus játék, vagy bábjáték formájában tavasszal, Mennybemenetel idején.) Minden nap játszunk a gyerekekkel valamilyen ölbéli játékot, vagy ujj-játékot a tízórai előtt, ezzel is erősítve a személyes kapcsolatot a pedagógusok és a gyerekek között.  A mindennapos mesére ebéd után, altatás előtt kerül sor.

Az udvaron a gyerekkel együtt gondozzuk a Tündérkertet, ahol főleg dísznövényeket ápolunk, ültetünk. A magaságyásokat ősszel feltöltjük a komposzttal, amit mi magunk készítünk és betakarjuk az udvaron gyűjtött falevelekkel. Tavasszal aztán kezdődhet a veteményezés.

Óvodánkban januárban nyílik a fonóház az iskolába készülő gyermekeknek, ahol a finommotorikát, szem-kéz koordinációt, monotóniatűrést, figyelmet, kitartást, akaratot erősítjük. Mi így készülünk az iskolára.