A külső motivációs elemek mellőzésével elkerülhető a szorongás. Az iskolában a számonkérés és az értékelés is sajátos formában történik. Nincs bukás, valamint a hagyományos értelemben vett feleltetés és az ezzel járó osztályozás sem, de a gyerekek időről időre tudáspróbákkal és önállóan elkészített projektmunkákkal adnak számot az elsajátított ismereteikről. Tanítójuktól szöveges értékelést kapnak arról, hogy hogyan haladnak a fejlődés folyamatában. A szöveges értékelés rámutat az eredményekre és a hiányosságokra, útmutatást ad a továbblépéshez.

A tanítók a belső motiváció megteremtésével tartják fenn a gyerekek érdeklődését, úgy nevelnek, hogy a gyerekek ne azért tanuljanak, hogy ötöst, vagy éppen ne egyest kapjanak, hanem azért, mert a világ érdekes, tanulni jó. Úgy próbálnak hatni, hogy a gyermekekben folyamatosan éljen a vágy, hogy megismerjék a világot. Ahogy Vekerdy Tamás is fogalmazott: „Olyan iskolákra van szükség, ahol a gyerekek természetes érdeklődését nem fojtják el, ahol nem veszik el hitüket, hogy a világ és az ember megismerésre érdemes.”